Logopédia szakrendelés

Gyermeke beszédével és kiejtésével gondok vannak az óvodában, iskolában ? Ez nagyban kihatással van a tanulási folyamatokra ?

Vagy megnyugtatásképpen szívesen konzultálna egy szakemberrel?

Logopédusaink várják mindazon gyermekeket, akiknek bármilyen nyelvi-, illetve beszédproblémája van.

Gyermekeink beszédének kialakulása normál esetben 1,5 - 3 éves kor közé kalkulálható. Erre a korra már a gyermeknek rendelkeznie kell minden olyan képességgel, ami a beszédet lehetővé teszi.

Fontos szakasz a gyermek életében a gügyögés - gagyogás szakasza, az utánzás képessége. Ha az alapokban hiányosság lép fel, ez a továbbiakban kihat a beszédre.

Terápiáink között megtalálható:

  • kisgyermekkori beszédindítás
  • pöszeség kezelése
  • nyelvi eltérések korrigálása, megszüntetése
  • dadogás megszűntetése
  • nyelvi zavarok kiszűrése, megszüntetése

Logopédiai szakkezelés

A beszédészlelés és beszédmegértés zavarai

A beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikor a jelentés még nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a különböző beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetve sorozatát.

A beszédmegértés a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, ezt a mondatok megértése és értelmezése követi. A beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is jelenti.

A beszédfeldolgozás zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása nem pontos, megértésük bizonytalan, az értelmezés gátolt. Más szavakkal: ha a gyermek az életkorának megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszéd megértés zavara áll fenn.

Megkésett beszédfejlődés

Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől.

Pöszeség

A pöszeség (diszlália) a beszédhangok ejtésének, tisztaságának olyan zavara, amelyre jellemző az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés.

Okai:

  • a gyermek általános fizikai állapotának leromlása, különösen a beszédfejlődés legintenzívebb szakaszában
  • lassúbb ütemű pszichikai fejlődés
  • retardált, megkésett beszédfejlődés
  • a fonematikus hallási differenciálás gyengesége, valamint a hallási emlékezet fejletlensége
  • a motoros koordináció, különösen a finom motorika zavara
  • a gyermek általános fejlődését akadályozó kedvezőtlen szociális miliő
  • a szociális-kommunikációs kapcsolatok beszűkülése korlátozott nyelvi kódra
  • a hibás beszéd utánzása
  • nevelési hibák, például a gyermek helytelen kiejtésének preferálása, utánzása a környezet részéről
  • organikus okok: a perifériás beszédszervek (szájüreg, nyelv, fogállomány, állkapocs, ajkak) anatómiai rendellenessége

Orrhangzós beszéd

Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Az orrhangzós beszédnek organikus (szervi) vagy funkcionális okai lehetnek. Az organikus okok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek.

A leggyakoribb veleszületett okok a különböző típusú és kiterjedésű hasadékok. A veleszületett funkcionális okok között lehetnek mentális károsodással, nagyothallással együtt megjelenők, a szerzettek közül pl. a hegesedés, megszokás következményeként, részeként is előfordulhatnak.

A terápia célja, hogy lehetőség szerint a gyermek iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. A logopédus legfontosabb feladata a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, a terápia beállítása, majd az eredményektől függően az utógondozás.

A logopédiai munka intenzitása életkortól függő.

Dadogás

A dadogás a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás lehet örökletes, vagy kialakulhat az idegrendszer működését befolyásoló sérülés következtében.

A logopédus a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel igyekszik kialakítani és rögzíteni a folyamatos beszédet, beszédtempót és ritmust.

Hadarás

A hadarás a beszéd súlyos zavara, amelyre jellemző a rendkívüli gyorsaság, a hangok és szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia, és a szegényes szókincs. A hadarás öröklött, genetikailag meghatározott zavar, ami specifikus és nem specifikus formában jelenhet meg. Specifikus endenciára utal a beszédzavar és az amuzikalitás együttes, gyakoribb mértékű előfordulása a hadarók családjában. A nem specifikus típusa a beszédgyengeség tünet együttese. Ebben a beszéd- és nyelvfejlődés zavarai koronológiai sorrendben (megkésett beszédfejlődés, általános pöszeség, diszlexia, hadarás) épülnek egymásra.

Diszfónia

A diszfónia a hangfunkció zavara, amely a zöngeképzés területére terjed ki. Jellemzője, hogy az artikulációs műveletek szabályszerűen zajlanak le, de a zönge hiányzik, vagy torzult formában van jelen. A hang ezért dominánsan zörej jellegű.

Okozhatja a hang túlerőltetése, gyakran a légzés és testtartás körébe eső funkcióproblémák váltják ki, de előfordul, hogy pszichoszomatikus okok rejlenek a diszfónia hátterében

A diszfónia javítása, korrigálása foniátriai és logopédusi kompetencia. A terápia célja, hogy a logopédus kellemes, belső harmóniát közvetítő, tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely beépül a folyamatos, spontán hangos beszédbe.

Diszlexia - diszgráfia

A diszlexia veszélyeztetettség gyanúja 5-6 éves, óvodás gyermekeknél merülhet fel abban az esetben, ha a szülő, az óvónő vagy a logopédus a következő jelenségeket tapasztalja:

  • úgynevezett "rizikótényezők" (szülési sérülés, idegrendszeri sérülés, mozgásfejlődési zavar)
  • megkésett beszédfejlődés
  • nehezen induló nyelvi fejlődés
  • szegényes szókincs, korlátozott beszédmegértés
  • nehézkes verstanulás, rossz kifejezőkészség, szómegtalálási nehézségek
  • elhúzódó pöszeség, hangátvetések, szótorzítások
  • jó hallásvizsgálati eredmény ellenére gyakran visszakérdez
  • mozgásban ügyetlen, kialakulatlan vagy keresztezett dominancia
  • rossz ritmusérzék, dallamvisszaadás
  • amuzikalitás
  • szórt figyelem

Gyermekkori afázia

A gyermekkori afázia olyan kommunikációs/nyelvi zavar, amely a beszédfejlődés befejezése után lép fel a bal agyfélteke meghatározott részeinek károsodása miatt. Az afázia a már kialakult és helyesen használt beszédet és/vagy a nyelvet károsítja. Az afázia a nyelvnek (mint kommunikációs eszköznek) minden aspektusát érintheti, tehát nemcsak a beszédet és a beszéd megértését, hanem az olvasást és az írást is. Ettől függően beszélhetünk globális, motoros és szenzoros afáziáról. A beteg nem tudja gondolatait szavakba önteni, leírni, nem érti, amit mondanak neki.

Az afáziának több oka lehet: agyvérzés, embólia, trombózis, baleset miatti agysérülés, tumor, agyhártyagyulladás. Az afázia súlyossága, illetve a későbbi kilátások függnek a sérült terület kiterjedésétől és mélységétől. Gyakran tapasztalható spontán gyógyulás, azonban ebben az esetben a további javuláshoz elengedhetetlen a célzott terápia alkalmazása.

A fenti tünetek közül néhány együttes tünet jelentkezése esetén részletes - komplex vizsgálat elvégzése szükséges.